A házi bivaly őseit valószínűleg Kínában háziasították időszámításunk előtt 4 ezer évvel. Innen terjedt el Indiában, Ázsia további részein, Afrikában, végül Európába a Kárpát medencébe is eljutott, ahol először az avarok tartották. Magyarországon a 16. század óta tenyésztik, de már a 11. századból is maradtak fenn írásos emlékek Erdélyből amelyek a bivalyt említik. Kiváló munkaerejéből adódóan előszeretettel dolgoztak vele hazánk nehezen járható, lápos vidékein. 1911-ben számuk meghaladta a 150.000-et, ami a II. világháborút, illetve a hazai gépesítési hullámot követően töredékére csökkent. Napjainkban egyre többen kezdenek bivalytartással foglalkozni, ettől függetlenül elmondható, hogy főként mint genetikai tartalékot és kultúrtörténeti emléket őrizzük. A tenyésztőket a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete fogja össze.